Használjuk ki a szezonális táplálkozás előnyeit diabetesben!
Az idény szerinti táplálkozással nemcsak szervezetünket látjuk el értékes tápanyagokkal, de étrendünk költségeit is mérsékelhetjük, emellett a fenntartható fejlődésért is tehetünk.
Gazdagabb tápanyagtartalom
A szezonnak megfelelő, helyben termelt, szabadföldön termő zöldségek és gyümölcsök tartalmazzák a legtöbb vitamint és ásványi anyagot az utaztatott vagy tartósított termékekkel szemben. A hosszú tárolás, utaztatás hatására csökken a növények tápanyagtartalma. Szervezetünknek azzal teszünk jót, ha idény szerint fogyasztjuk a zöldségeket, gyümölcsöket. A hideg hónapokban természetesen kénytelenek vagyunk a nyárról és a melegebb őszi napokról eltett tartalékokhoz nyúlni. Gyümölcsök tekintetében pedig az étrend változatosabbá tétele érdekében ilyenkor előkerülhetnek a citrusfélék, déligyümölcsök is.
Költséghatékonyság
Sokszor halljuk, tapasztaljuk, hogy az egészséges táplálkozás drága. Az évszaknak megfelelő nyersanyagválasztással azonban rengeteget spórolhatunk.
-
Hangolódjunk rá a természet ritmusára!
-
Évszaknak megfelelően tervezzük meg étkezéseinket!
-
Gondoljuk át, milyen idény szerinti alapanyagokat használhatunk fel hideg és meleg étkezésekhez!
Télre hagyjunk fel a paprika és paradicsom evéssel, vegyük elő a nem utaztatott és jóval elérhetőbb áron kapható káposztaféléket, céklát, lilahagymát, feketeretket.
Környezettudatosság
A nemzetközi táplálkozási ajánlások már külön fejezetet szentelnek a fenntartható fejlődésnek, hiszen a környezettudatos magatartás (vagy sok esetben sajnos annak az ellenkezője) bolygónk élelmiszer-ellátására is hatással van. A helyben vásárolt, kevesebbet utaztatott vagy egyáltalán nem utaztatott termékek nemcsak olcsóbbak, gazdagabbak vitaminokban és ásványi anyagokban, de a felesleges utaztatás, tárolás, csomagolás elkerülésével környezetünket is kíméljük. Az étrend előre átgondolása azért is célszerű, hogy ne halmozzunk fel túl nagy készleteket otthon. Vásároljunk észszerűen, csökkentsük minimálisra a konyhában képződő szemetet.
Féltányérnyi nem keményítő tartalmú idényzöldség – mint a diabetes étrendi terápiájának bázisa
A diabetes étrendjében fontos alapelv, hogy az alacsony energia- és szénhidráttartalmú, vagyis a nem keményítőtartalmú zöldségek tegyék ki főétkezéseinkben (reggeli, ebéd, vacsora) a tányér felét. A megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség elfogyasztásával vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rosttal látjuk el a szervezetünket.
Az alábbi táblázat ötletet ad, hogy idénynek megfelelően milyen zöldségekből álljon össze a „féltányérnyi zöldséghalmunk”. Természetesen nemcsak natúr vagy párolt zöldségeket fogyaszthatunk a főétkezések alkalmával.
A „féltányérnyi zöldséghalom” például egy nyári reggelinél lehet a tojásos lecsó paprikája és paradicsomja, télen savanyúkáposzta. Az ebédeknél, vacsoráknál változatos formában készítsük el és fogyasszuk a zöldségeket! Van, akinek a mediterrán típusú zöldsaláták ízlenek – itt is ügyeljünk az évszaknak megfelelő összetevőkre (tavasszal retekkel; nyáron paprikával, paradicsommal, uborkával; a hideg hónapokban pedig káposztafélékkel egészüljön ki a zöldsaláta-keverék). A hagyományos ízek kedvelői rendszerint a savanyúságokra esküsznek, ez jelenthet nyáron kovászos uborkát, télen káposztás savanyúságokat vagy ecetes céklasalátát. Legyünk akár a hagyományos gasztronómia, akár a konyhai újítások kedvelői, a töltött vagy rakott ételek mindannyiunk számára izgalmas és élvezetes lehetőséget nyújtanak a zöldséghányad elfogyasztására. Például egy rakott káposztában vagy töltött cukkiniben a húsos rétegek között mindig ott rejlik a zöldség is. Az ilyen típusú ételek lehetőséget nyújtanak a zöldség arányának növelésére is.
Szezon |
Jellemző alacsony energia- és szénhidráttartalmú zöldségek, kerti vetemények |
| Tavasz első fele |
|
| Tavasz második fele |
|
| Nyár első fele |
|
| Nyár második fele |
|
| Ősz első fele |
|
| Ősz második fele |
|
| Tél |
|
Forrás: American Diabetes Association, Common Non-starchy Vegetables, Last Edited: May 14, 2014, http://www.diabetes.org/food-and-fitness/food/what-can-i-eat/making-healthy-food-choices/non-starchy-vegetables.html?loc=ff-slabnav
Kisétkezések gyümölcsei idény szerint – meghatározott mennyiségben
Cukorbetegeknél a gyümölcsök helye a kisétkezésekben van, illetve az ebéd desszertjeként fogyasztható. A kisétkezések szénhidráttartalma az egész napi étrend szénhidrát tartalmának függvényében 10-30 g között mozog. A gyümölcsfogyasztás mennyiségének sajnos határt szab a gyümölcsök magas cukortartalma – ez alól a magas telítetlen zsírsav tartalmú avokádó és a diófélék képeznek kivételt (utóbbiakhoz tartoznak még a dión kívül: a mandula, kesudió, pisztácia, stb.).
Az alábbi táblázat ötletet ad szezonnak megfelelően az uzsonna vagy tízórai gyümölcsök összeállításához. A zárójelben megadott mennyiségű gyümölcs megközelítőleg 15 g szénhidrátot tartalmaz.
Szezon |
15 g szénhidráttartalmú kisétkezésbe illeszthető gyümölcs mennyisége |
| Tavasz második fele |
|
| Nyár első fele |
|
| Nyár második fele |
|
| Ősz első fele |
|
| Ősz második fele
Tél Tavasz első fele |
|
Forrás: United States Department of Agriculture Agricultural Research Service, National Nutrient Database for Standard Reference Release 28; http://www.usda.gov/wps/portal/usda/usdahome
Magas szénhidráttartalmú őszi gyümölcsök (szőlő, szilva) és a banán korlátozott mennyiségben
A nyár vége és az ősz tartogat számunkra néhány kifejezetten magas szénhidráttartalmú gyümölcsöt, mint a szőlő és a szilva. Bár ezek a gyümölcsök nem tiltólistásak, de magas cukortartalmuk miatt figyeljünk oda, hogy csak behatárolt mennyiségben, fogyasszuk őket. Nem kell lemondanunk a szőlőről, ha zöldsaláták díszeként, csak egy-egy szemet eszünk belőle. Szilva fogyasztása esetén is érjük be egy-két szemmel, fogyasszunk mellé néhány szem diót vagy mandulát – a diófélék magas zsír-, fehérje- és rosttartalma jól ellensúlyozza a szilva gyors vércukoremelő hatását! A túlérett, magasabb cukortartalmú példányok fogyasztását mellőzzük. A magas szénhidráttartalmú őszi gyümölcsök mellett ejtsünk néhány szót a minden évszakban elérhető banánról is. Egy közepes banán legalább 27 g szénhidrátot tartalmaz, ami az alacsonyabb (180-200 g CH alatti) szénhidráttartalmú étrendek kisétkezéseinek szénhidrátkorlátait már meghaladja. A banánfogyasztást javasolt a nagyobb fizikai megterhelések kisétkezéseihez párosítani – például magunkkal vihetjük sportoláshoz vagy elfogyaszthatjuk megerőltető kerti munka után.
Élvezzük az évszakok kínálta intenziv ízeket!
Éljünk az évszakok adta lehetőségekkel! Élvezzük az idényre jellemző zöldségek, gyümöcsök ízvilágát! Könnyű belátni: a szabadban érlelt és friss példányok a legízesebbek.
Kapcsolódó oldalak
Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosa/dietetikusa kell legyen, ezért ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával/dietetikusával! Mindig egyeztessen orvosával/dietetikusával, mielőtt a fenti tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósít.